FIZIKAÉRETTSÉGI · KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT
Ne csak feladatokat oldj meg. Készülj rendszerben!
A fizikaérettségi feleletválasztós részére nem elég csak újabb és újabb feladatsorokat megoldani. Gyakorold, ami még bizonytalan, értsd meg a hibáidat, és ellenőrizd később is a tudásodat!
Kizárólag a fizikaérettségi feleletválasztós tesztfeladataira fókuszál. Nem teljes körű érettségi-tanfolyam.
Megoldasz egy tesztet. De attól tényleg felkészültebb lettél?
A jó gyakorlás nem ott ér véget, hogy megnézted a helyes betűjelet.
„Elrontottam. De miért?”
A javítókulcs megmondja, melyik válasz helyes. Azt már nem mindig, hogy hol csúszott félre a gondolkodásod.
„Két hete még ment…”
Attól, hogy ma sikerült a mechanika, nem biztos, hogy egy hónap múlva is menni fog. A tudást elő is kell hívni újra.
„Hőtanból könnyű volt – de a vizsgán?”
A témakör címe már súg. Egy vegyes tesztben neked kell felismerned, milyen összefüggésre van szükség.
„Most mit gyakoroljak?”
Ha van 15 perced, könnyű az ismerős feladatokat választani. De biztos, hogy azzal fejlődsz a legtöbbet?
Kevesebb keresgélés. Több értelmes gyakorlás.
Ne neked kelljen összeraknod a feladatbankot, a javítást és az ismétléseket. Ezek egyetlen rendszerben kapcsolódnak össze.
Válassz témakört!
Arra koncentrálj, amit bizonytalannak érzel. Közép- és emelt szintű gyakorlás külön.
Oldj meg egy rövid tesztet!
Nem kell egy teljes délután: tíz-húsz kérdéssel is tehetsz egy lépést előre.
Értsd meg a válaszokat!
Minden kérdéshez részletes magyarázat tartozik – nem maradsz magadra egy betűjeles javítókulccsal.
Ismételj, majd próbáld meg vegyesen!
Később rövid ismétlőtesztekkel ellenőrzöd, megmaradt-e a tudásod; a vegyes teszt a vizsgahelyzetre készít.
Nem az a kérdés, hány feladatot oldasz meg. Hanem hogy mennyit tanulsz belőlük.
Előbb nézd meg, hogyan működik!
Válaszolj néhány fizikaérettségi-tesztkérdésre, majd olvasd el a magyarázatokat. Így rögtön látod, miért több ez egy javítókulcsnál.
Egy ellenálláson olyan váltakozó áram folyik, amelynek egy periódusra vett előjeles átlaga nulla. Következik-e ebből, hogy az ellenállás nem melegszik?
Az ellenállás pillanatnyi hőteljesítménye \(p = i^2R\), ami pozitív ellenállásnál nem negatív. Az áram irányának megfordulása ezért nem jelent hűtést. A nulla előjeles áramátlagot nem szabad a nulla átlagos hőteljesítménnyel azonosítani.
Miért vannak egy hideg gázon átjutó fény abszorpciós színképében sötét vonalak?
Az atommag vagy a foton energiáját a megmaradási törvények és a kvantumfizikai szabályok határozzák meg. Az ábrán megadott feltételekkel ezek a helyes opció tartalmát adják: Mert a gáz bizonyos frekvenciájú sugarakat elnyel, melyek energiáját minden irányban kisugározza, így kevesebb jut a megfigyelőkhöz ezekből a frekvenciákból.
Hogyan változik a lakás elektromos rendszerének főágában folyó áram erőssége, ha a hálózatra újabb fogyasztót kötünk?
A hálózatra mindig párhuzamosan kötjük az újabb fogyasztókat. Ekkor az eredő ellenállás csökken, így állandó feszültség mellett az áramerősség növekszik (Ohm törvényéből: \(I=\frac UR\)).
De hétköznapiasan is végig lehet gondolni: a feszültség állandó. Ha újabb fogyasztót beüzemelünk, akkor növekszik az elfogyasztott áram is, azaz növekszik a teljesítmény. Ez csak úgy lehetséges (a \(P=U\cdot I\) képletre gondolva), ha a főágban levő I növekszik (a főágban van a villanyóra).
Ha egy katódsugárcsőben elhanyagolható kezdősebességű elektron gyorsul \(U = 200\) kV gyorsítófeszültség hatására, akkor az elektron elért végsebessége a klasszikus fizika szerint \(v_0 = 2,65\cdot10^8\) m/s.
Mit állíthatunk az elektron tényleges végsebességéről, ha a relativisztikus hatásokat nem hanyagoljuk el?
Mivel a számolt sebesség fénysebességhez közel van, így a relativisztikus hatásokat nem hanyagolhatjuk el.
A relativitáselmélet szerint ahogyan nő egy test (részecske) sebessége, a tömege is vele együtt nő, azaz az \(F=ma\) képlet szerint ugyanaz az erő egyre kisebb gyorsulást hoz rajta létre, azaz a gyorsulása egyre kisebb lesz, vagyis nem lesz akkora a sebesség, hanem kevesebb.
Mi szükséges az alábbiak közül maghasadás előidézéséhez?
A hasadásra képes urán-235 atommag elnyelhet egy lassú neutront, majd instabillá válva két kisebb magra hasad.
A nagy energiájú alfa-részecskék és a magas hőmérséklet önmagukban nem indítják el ezt a folyamatot ebben a feladatban.
Hogyan változik a lakás elektromos rendszerének főágában folyó áram erőssége, ha a hálózatra újabb fogyasztót kötünk?
A hálózatra mindig párhuzamosan kötjük az újabb fogyasztókat. Ekkor az eredő ellenállás csökken, így állandó feszültség mellett az áramerősség növekszik (Ohm törvényéből: \(I=\frac UR\)).
De hétköznapiasan is végig lehet gondolni: a feszültség állandó. Ha újabb fogyasztót beüzemelünk, akkor növekszik az elfogyasztott áram is, azaz növekszik a teljesítmény. Ez csak úgy lehetséges (a \(P=U\cdot I\) képletre gondolva), ha a főágban levő I növekszik (a főágban van a villanyóra).
Egy ellenálláson olyan váltakozó áram folyik, amelynek egy periódusra vett előjeles átlaga nulla. Következik-e ebből, hogy az ellenállás nem melegszik?
Az ellenállás pillanatnyi hőteljesítménye \(p = i^2R\), ami pozitív ellenállásnál nem negatív. Az áram irányának megfordulása ezért nem jelent hűtést. A nulla előjeles áramátlagot nem szabad a nulla átlagos hőteljesítménnyel azonosítani.
Két azonos térfogatú, egyformán sima felületű, de különböző tömegű gömböt egyszerre ejtünk le azonos magasságból. Melyik ér le előbb, ha a közegellenállás nem hanyagolható el?
Mivel az alakjuk és a geometriai méreteik megegyeznek, ezért a két gömbre azonos sebesség mellett ugyanakkora közegellenállás hat.
Ha felírjuk a dinamika alapegyenletét (lefelé irányt vesszük pozitívnak): \(ma = mg - F_{\text{közeg}}\). Ha a tömeggel (\(m\)-mel) osztunk:
\[a = g - \frac{F_{\text{közeg}}}{m}\]
Azaz a gyorsulás kisebb, mint a \(g\) mindkét esetben.
Ha kisebb a tömeg, akkor az \(F_{\text{közeg}}/m\) nagyobb lesz (kisebbel osztunk), vagyis kisebb tömeg esetén nagyobb értéket vonunk ki ugyanabból (\(g\)-ből).
Tehát ha kicsi a tömeg, akkor közegellenállás esetén, később ér le, vagyis a nagyobb tömegű ér le hamarabb.
Ezt megfigyelhetjük, ha pl. egy falevelet és egy ugyanakkora méretű (nyilván nehezebb) vasat ejtünk le. A vas gyorsabban ér le.
A következő állítások két nátriumion között fellépő elektrosztatikus és gravitációs erőre vonatkoznak. Melyik állítás helyes?
Az erők iránya nem azonos, hiszen a gravitációs erő vonzás, ebben az esetben az elektromos erő pedig taszítás (mindkét nátriumion pozitív töltésű).
Az erők nagysága nem a távolsággal fordítottan arányos, hanem a távolság négyzetével (mindkét képletben a nevezőben \(r^2\) szerepel).
Érdemes megjegyezni, hogy atomi szinten az elektrosztatikus erő lényegesen nagyobb, mint a gravitációs erő (ellenkező esetben a nátriumionok egymásba "csapódnának").
Egy ellenálláson olyan váltakozó áram folyik, amelynek egy periódusra vett előjeles átlaga nulla. Következik-e ebből, hogy az ellenállás nem melegszik?
Az ellenállás pillanatnyi hőteljesítménye \(p = i^2R\), ami pozitív ellenállásnál nem negatív. Az áram irányának megfordulása ezért nem jelent hűtést. A nulla előjeles áramátlagot nem szabad a nulla átlagos hőteljesítménnyel azonosítani.
Egy ideális kondenzátoron szinuszos feszültség van. Hogyan viszonyul az állandósult áram fázisa a feszültségéhez?
A kondenzátor töltése \(q = Cu\), az áram pedig a töltés változási üteme. Ezért \(i = C\,\mathrm{d}u/\mathrm{d}t\), és a szinuszos feszültséghez képest az áram negyed periódussal előbb jár. A feszültség maximumán az áram éppen nulla.
Mi szükséges az alábbiak közül maghasadás előidézéséhez?
A hasadásra képes urán-235 atommag elnyelhet egy lassú neutront, majd instabillá válva két kisebb magra hasad.
A nagy energiájú alfa-részecskék és a magas hőmérséklet önmagukban nem indítják el ezt a folyamatot ebben a feladatban.
Felforrhat-e a víz szobahőmérsékleten?
A nyomás csökkenésével a víz forráspontja is csökken, a nyomás növekedésével pedig nő.
Az utóbbit használják ki a főzés során a kuktával (Papin-fazék), amely teljesen lezárja a vizet, a melegedés-párolgás során a víz fölött keletkező telített vízgőz nyomása nagyobb, mint a légköri nyomás. Ekkor a víz nem 100, hanem magasabb hőmérsékleten forr, ezáltal a benne lévő tészta, krumpli, stb. hamarabb megfő.
Előbbire csináltunk sok kísérletet:
fecskendőbe vizet szívtunk, befogtam a nyílását, majd kihúztam a dugattyúját. A bezárt levegő térfogata megnövekszik, ezáltal a nyomása lecsökken – annyira, hogy a víz forrni kezd (nem, nem lesz 100 fokos, szobahőmérsékletű marad).
lombikban vizet melegítettünk, forráskor dugóval lezártuk. Ezután hideg vízzel locsoltuk a lombikot, mire a víz elkezdett forrni. A hőmérséklet csökkenésére a víz felett levő gázkeverék (levegő, vízgőz) nyomása lecsökkent, amelynek hatására a víz forráspontja is lecsökkent.
Egy műhold nagy magasságban, körpályán kering a Föld körül. Melyik állítás igaz?
A munka számítása: \(W=F\cdot s\), ahol \(F\) az erő, az \(s\) pedig az erő irányába eső elmozdulás. Speciális esetek voltak: ha egy irányba esik az \(F\) és az \(s\), akkor egyszerűen összeszorozzuk. Ha ellenkező irányúak (pl. súrlódás, közegellenállás), akkor negatív előjelűek. Ha pedig egymásra merőlegesek, akkor a végzett munka \(0\). Ha egy test körpályán mozog, az eredő erő a kör középpontja felé mutat (“centripetális erő”). A műholdra csak a gravitáció erő hat, ami a Föld középpontja felé mutat. Az műhold sebessége (a körpálya miatt) mindig érintő irányú (“kerületi sebesség”), és matematikából tudjuk, hogy a sugár és az érintő egymásra merőleges. Ezért nulla a gravitációs erő munkája ebben az esetben. A műhold azért nem lassul, mert nincs erő, ami lassítsa (nincs közegellenállás).
Két azonos térfogatú, egyformán sima felületű, de különböző tömegű gömböt egyszerre ejtünk le azonos magasságból. Melyik ér le előbb, ha a közegellenállás nem hanyagolható el?
Mivel az alakjuk és a geometriai méreteik megegyeznek, ezért a két gömbre azonos sebesség mellett ugyanakkora közegellenállás hat.
Ha felírjuk a dinamika alapegyenletét (lefelé irányt vesszük pozitívnak): \(ma = mg - F_{\text{közeg}}\). Ha a tömeggel (\(m\)-mel) osztunk:
\[a = g - \frac{F_{\text{közeg}}}{m}\]
Azaz a gyorsulás kisebb, mint a \(g\) mindkét esetben.
Ha kisebb a tömeg, akkor az \(F_{\text{közeg}}/m\) nagyobb lesz (kisebbel osztunk), vagyis kisebb tömeg esetén nagyobb értéket vonunk ki ugyanabból (\(g\)-ből).
Tehát ha kicsi a tömeg, akkor közegellenállás esetén, később ér le, vagyis a nagyobb tömegű ér le hamarabb.
Ezt megfigyelhetjük, ha pl. egy falevelet és egy ugyanakkora méretű (nyilván nehezebb) vasat ejtünk le. A vas gyorsabban ér le.
Melyik állítás érvényes az ideális gázok izoterm állapotváltozására?
Izoterm állapotváltozás: állandó a hőmérséklet. A belső energiát az ekvipartíció tételéből levezethetően \(E_b=\frac f2NkT\) képlettel számolhatjuk. Ha a hőmérséklet állandó, a belső energia is.
Ha a hőközléssel együtt munkavégzés is van, akkor a gáz belső energiája nem változik. Azaz a hőközlés (energiaközlés egyik fajtája) nem feltétlen jár együtt (gázok esetén) hőmérséklet változással.
Egy hőlégballon kosarában egyre magasabbra emelkedünk. Hogyan változik eközben a nálunk lévő víz forráspontja?
A nyomás csökkenésével a víz forráspontja is csökken, a nyomás növekedésével pedig nő.
Az utóbbit használják ki a főzés során a kuktával (Papin-fazék), amely teljesen lezárja a vizet, a melegedés-párolgás során a víz fölött keletkező telített vízgőz nyomása nagyobb, mint a légköri nyomás. Ekkor a víz nem 100, hanem magasabb hőmérsékleten forr, ezáltal a benne lévő tészta, krumpli, stb. hamarabb megfő.
Előbbire csináltunk sok kísérletet:
fecskendőbe vizet szívtunk, befogtam a nyílását, majd kihúztam a dugattyúját. A bezárt levegő térfogata megnövekszik, ezáltal a nyomása lecsökken – annyira, hogy a víz forrni kezd (nem, nem lesz 100 fokos, szobahőmérsékletű marad).
lombikban vizet melegítettünk, forráskor dugóval lezártuk. Ezután hideg vízzel locsoltuk a lombikot, mire a víz elkezdett forrni. A hőmérséklet csökkenésére a víz felett levő gázkeverék (levegő, vízgőz) nyomása lecsökkent, amelynek hatására a víz forráspontja is lecsökkent.
Hogyan változik a lakás elektromos rendszerének főágában folyó áram erőssége, ha a hálózatra újabb fogyasztót kötünk?
A hálózatra mindig párhuzamosan kötjük az újabb fogyasztókat. Ekkor az eredő ellenállás csökken, így állandó feszültség mellett az áramerősség növekszik (Ohm törvényéből: \(I=\frac UR\)).
De hétköznapiasan is végig lehet gondolni: a feszültség állandó. Ha újabb fogyasztót beüzemelünk, akkor növekszik az elfogyasztott áram is, azaz növekszik a teljesítmény. Ez csak úgy lehetséges (a \(P=U\cdot I\) képletre gondolva), ha a főágban levő I növekszik (a főágban van a villanyóra).
Mit jelent az, hogy egy adott anyag radioaktív?
Radioaktivitáskor instabil atommagok külső beavatkozás nélkül átalakulnak, és közben részecskét vagy elektromágneses sugárzást bocsátanak ki. Nem minden atommag bomlik, és nem folyamatos a sugárzás egy mag felezési ideje alatt.
Egy ideális kondenzátoron szinuszos feszültség van. Hogyan viszonyul az állandósult áram fázisa a feszültségéhez?
A kondenzátor töltése \(q = Cu\), az áram pedig a töltés változási üteme. Ezért \(i = C\,\mathrm{d}u/\mathrm{d}t\), és a szinuszos feszültséghez képest az áram negyed periódussal előbb jár. A feszültség maximumán az áram éppen nulla.
Háromféleképpen gyakorolhatsz. Nem kell egyetlen módszerhez ragaszkodnod.
Célzott gyakorlás
Ha az elektromosságtan nem biztos, ne kelljen más témák kérdéseit végiglapoznod. Azt gyakorold, amire szükséged van.
Vegyes tesztek
A vizsgán nem szerepel a kérdés fölött, hogy melyik képlet kell. Gyakorold az összefüggések felismerését is!
Vizsgapróbák
Oldj meg vizsgaszerű feleletválasztós feladatsorokat, és nézd meg, hol érdemes még biztosabbá válnod.
Nem csak tíz mintakérdés. Egy teljes gyakorlórendszer.
Korábbi érettségi és saját készítésű feleletválasztós feladatok; részletes magyarázat minden kérdéshez; célzott és vegyes gyakorlás; folyamatosan bővülő kérdésbank.
Nem egy névtelen tesztgyűjtemény.
Udvari Zsolt vagyok, matematika–fizika tanár. Több mint húsz éve tanítok, közép- és emelt szintű érettségire is készítek fel diákokat. A MatekStream alapjául szolgáló gyakorlórendszert 2020 óta fejlesztem.
Azért tartom fontosnak a részletes magyarázatokat, mert a feleletválasztós kérdéseknél a jó betűjel önmagában még nem mutatja meg, hogy a mögötte álló fizikát is érted-e.
SZÜLŐKNEK IS
Segítenél a fizikaérettségire készülő gyermekednek, de nem tudod, hogyan?
Nem kell újra megtanulnod a fizikát ahhoz, hogy támogatni tudd a felkészülését. A TesztReaktorban a diák önállóan gyakorol, részletes magyarázatokat kap, és egy ajánlott útvonal segít abban, hogy a korábbi témákat se felejtse el.
Te megadhatod az eszközt. A gyakorlást ő végzi el.
Ne csak a mai eredményed legyen jó. Készülj arra, hogy a vizsgán is menjen!
Fizika Érettségi TesztReaktor
Közép- és emelt szintű gyakorlás egy előfizetésben.
- 4000+ kérdés és részletes magyarázatok
- Témakörök és vegyes tesztek
- Rövid tudáspróbák és ismétlések
- Saját tempóban használható rendszer
Mielőtt belevágsz
A TesztReaktor megtanítja a teljes fizikaanyagot?
Nem. A TesztReaktor célzott gyakorlórendszer a fizikaérettségi feleletválasztós feladataihoz. A kérdésekhez részletes magyarázatokat kapsz, de nem helyettesít teljes tanfolyamot, tanórát vagy az érettségi többi feladattípusára való felkészülést.
Közép- vagy emelt szintű érettségihez jó?
Mindkettőhöz. A középszintű és az emelt szintre készülőknek szánt gyakorlások elkülönülnek; emelt szinten középszintű kérdések is szerepelhetnek.
Kötelező sorrendben haladnom?
Nem. A rendszer ajánlott útvonalat ad, de bármikor választhatsz más témakört, és a saját tempódban gyakorolhatsz.
Mindig ugyanazokat a kérdéseket kapom?
A tesztek a megfelelő kérdésbankból válogathatnak, ezért az új próbálkozás kérdései változhatnak. A rendszer nem garantálja, hogy egy korábban látott kérdéssel soha nem találkozol újra.
Mit jelent a havi előfizetés?
Az aktív előfizetés ideje alatt hozzáférsz a TesztReaktor gyakorlási lehetőségeihez. A pontos díjat, számlázási és lemondási feltételeket a végleges ajánlatban tüntetjük fel.
A KÖVETKEZŐ LÉPÉS
Az érettségin nem azt kérdezik, hány feladatot oldottál meg. Hanem hogy ott, akkor felismered-e a jó választ.
Ne csak feladatokat oldj meg. Készülj rendszerben!